Közép- és Kelet-Európai Református Presbiteriánus Egyház

1. K: Mi az ember végső célja?

F: Az ember végső célja, hogy dicsőítse Istent és örökké gyönyörködjön Benne.

1Kor 10,31; Zsolt 73,25-26

2. K: Milyen mércét adott Isten arra, hogy őt dicsőítsük és benne gyönyörködjünk?

F: Isten Igéje, melyet az  ó- és újszövetségi Írások tartalmaznak, az egyedüli mérce arra, hogy őt dicsőítsük és benne gyönyörködjünk.

Ef 2,20; 2Tim 3,16; 1Jn 1,3

3. K: Mit tanít elsősorban a Szentírás?

F: A Szentírás elsősorban azt tanítja, hogy mit kell az embernek hinnie Istenről és mi a kötelessége Isten felé.

2Tim 1,13

4. K: Kicsoda az Isten?

F: Az Isten Lélek, aki lényében, bölcsességében, hatalmában, szentségében, ítéletében, jóságában és igazságában végtelen, örök és változhatatlan.

Jn 4,24; Jób 11,7; Zsolt 90,2; Jak 1,17; 2Móz 3,14; Zsolt 147,5; Jel 4,8; Jel 15,4; 2Móz 34,6-7 

 

5. K: Létezik-e több Isten?

F: Csak egyetlen élő és igaz Isten van.

5Móz 6,4; Jer 10,10

6. K: Hány személy van az Istenségben?

F: Három személy van az Istenségben; az Atya, a Fiú és a Szentlélek; és ők hárman egy Isten, azonos lényegűek, egyenlőek hatalomban és dicsőségben.

Mt 28,19; 1Jn 5,7

7. K: Mit nevezünk Isten rendeleteinek?

F: Isten rendeletei az ő saját akarata és elhatározása szerinti örök szándékai, melyek által minden bekövetkezőt előre elrendelt saját dicsőségére.

Ef 1,11-12

8. K: Hogyan valósítja meg Isten a rendeleteit?

F: A teremtésben és a gondviselésben valósítja meg Isten a rendeleteit.

Jel 4,11; Dán 4,35

9. K: Mi a teremtés munkája?

F: A teremtés munkája az, hogy Isten a semmiből hat nap alatt, hatalmának szavával, igen jónak megalkotta a világmindenséget.

1Móz 1,1; Zsid 11,3; 1Móz 1,31

 

 10. K: Hogyan teremtette Isten az embert?

F: Isten az embert férfivá és nővé teremtette, a saját képmására, megáldotta ismerettel, igazságossággal és szentséggel, és uralmat adott neki a teremtmények fölött.

1Móz 1,27; Kol 3,10; Ef 4,24; 1Móz 1,28

11. K: Mi Isten gondviselése?

F: Isten gondviselése az, hogy szentül, bölcsen és hatalommal fenntartja és kormányozza minden teremtményét és azok minden cselekvését.

Zsolt 145,17; Ézs 28,29; Zsid 1,3; Zsolt 103,19; Mt 10,29

12. K: A gondviselés milyen különleges cselekedetét mutatta Isten az ember felé a teremtésben?

F: Amikor Isten megteremtette az embert, akkor az élet szövetségére lépett vele, a tökéletes engedelmesség feltételével. Isten megtiltotta neki, hogy egyék a jó és a rossz tudásának fájáról, mert ha megteszi, meghal.

Gal 3,12; 1Móz 2,17

13. K: Első szüleink abban a természetes állapotukban maradtak, amelyben Isten megteremtette őket?

F: Első szüleink saját szabad akaratukból vétkeztek Isten ellen, és így kiestek eredeti állapotukból, amelyben Isten megteremtette őket.

Préd 7,29

14. K: Mi a bűn?

F: A bűn Isten törvényének a megszegése vagy az ahhoz való igazodás bárminemű hiánya.

1Jn 3,4

15. K: Mi volt az a bűn, melynek elkövetésével első szüleink kiestek abból az állapotból, melyben teremtettek?

F: A bűn, melynek elkövetésével első szüleink kiestek abból az állapotból, melyben teremtettek az volt, hogy ettek a tiltott gyümölcsből.

1Móz 3,6-8

16. K: Az egész emberiség elbukott Ádám első bűnében?

F: Az Ádámmal kötött szövetség nemcsak rá, hanem leszármazottaira is érvényes; ezért az egész emberiség, Ádám természetes leszármazottai, vétkezett benne és elbukott vele első bűnében.

1Móz 1,28; 2,16-17; Róma 5,18

17. K: Milyen állapotba került az emberiség a bűneset következtében?

F: A bűneset következtében az emberiség a bűn és nyomorúság állapotába került.

Róma 5,12

18. K: Miből áll azon állapot bűnössége, melybe az ember bukása miatt került?

F: Azon állapot bűnössége, melybe az ember bukása miatt került, Ádám első bűnének itéletéből, valamint az eredeti igazságosság hiányából áll, valamint egész természetének romlottságából – melyet eredendő bűnnek neveznek –, együtt minden tényleges törvényszegéssel, mely ebből fakad.

Róma 5,19; 3,10; Ef 2,1; Zsolt 51,5; Mt 15,19-20

19. K: Miért nyomorúságos az az állapot, amelybe az ember bukása miatt került?

F: A bűneset következtében az egész emberiség elveszítette közösségét Istennel, az ő haragja és átka alá került, és ki van szolgáltatva minden nyomorúságnak ebben az életben, magának a halálnak is, és a pokol kínjainak örökké.

1Móz 3,8;.24; Ef 2,3; Gal 3,10; Róma 6,23;  Mt 25,41

 20. K: Hagyta-e Isten, hogy az egész emberiség elvesszen a bűn és nyomorúság állapotában?

F: Isten öröktől fogva az ő jótetszéséből kiválasztott embereket az örök életre. Velük egy kegyelmi szövetségre lépett, hogy kiszabadítsa őket a bűn és nyomorúság állapotából és egy Megváltó által az üdvösség állapotába jutassa őket.

Ef 1,4; Róma 3,21-22

21. K: Ki Isten választottainak Megváltója?

F: Isten választottainak egyetlen Megváltója az Úr Jézus Krisztus, aki Isten örökkévaló Fiaként emberré lett, és így egy személyben de két megkülönböztethető természetben Isten és ember volt, és továbbra is az mindörökké.

1Tim 2,5; Jn 1,14; Róma 9,5; Zsid 7,24

22. K: Hogyan vált Krisztus, Isten Fia, emberré?

F: Krisztus, Isten Fia, emberré lett, magára véve egy valódi testet és egy értelmes lelket, a Szentlélek ereje által fogantatott a szűz Mária méhében, tőle született, de bűn nélkül való volt.

Zsid 2,14; Mt 26,38; Lk 1,31.35; Zsid 7,26

23. K: Milyen tisztségeket tölt be Krisztus, mint a mi Megváltónk?

F: Krisztus, mint a mi Megváltónk, a prófétai, főpapi és királyi tisztségeket tölti be, mind a megaláztatás, mind a felmagasztaltatás állapotában.

ApCsel 3,22; Zsid 5,6; Zsolt 2,6

24. K: Hogyan tölti be Krisztus a prófétai tisztségét?

F: Krisztus a prófétai tisztségét úgy tölti be, hogy Igéje és Lelke által felfedi előttünk Isten akaratát üdvösségünkre nézve.

Jn 1,18; 20,31; 14,26

25. K: Hogyan tölti be Krisztus a főpapi tisztségét?

F: Krisztus a főpapi tisztségét úgy tölti be, hogy egyszer feláldozta önmagát az isteni igazságszolgáltatás kielégítésére, hogy megbékítsen minket Istennel; és úgy, hogy állandóan közbenjár értünk.

Zsid 9,28; 2,17; 7,25

26. K: Hogyan tölti be Krisztus a királyi tisztségét?

F: Krisztus a királyi tisztségét úgy tölti be, hogy uralma alá von minket, vezet és védelmez bennünket, valamint visszatartja és legyőzi az ő és a mi ellenségeinket.

Zsolt 110,3; Ézs 33,22; 1 Kor 15,25

27. K: Miben állt Krisztus megaláztatása?

F: Krisztus megaláztatása abban állt, hogy megszületett – egyszerű körülmények között, a törvénynek alávetve –, megtapasztalta az élet nyomorúságait, Isten haragját és a kereszthalál átkát, eltemették és a halál uralma alatt maradt egy ideig.

Lk 2,7; Gal 4,4; Ézs 53,3; Mt 27,46; Fil 2,8; Mt 12,40

 

 

28. K: Miben áll Krisztus felmagasztaltatása?

F: Krisztus felmagasztaltatása abban áll, hogy feltámadt a halálból a harmadik napon, majd felemeltetett a mennybe és most az Atya Isten jobbján ül, az utolsó napon pedig visszajön, hogy ítélkezzen a világ fölött.

1Kor 15,4; Mk 16,19; ApCsel 17,31

29. K: Hogyan részesülünk a megváltásban, melyet Krisztus szerzett meg nekünk?

F: Úgy részesülünk a megváltásban, melyet Krisztus szerzett meg nekünk, hogy Szentlelke hatékonyan alkalmazza azt ránk.

Jn 1,12; Tit 3,5-6

 30. K: Hogyan alkalmazza ránk a Lélek a megváltást, melyet Krisztus szerzett meg?

F: A megváltást, melyet Krisztus szerzett meg, a Lélek úgy alkalmazza ránk, hogy hitet munkál bennünk és hatékony elhívásunkban egyesít bennünket Krisztussal.

Ef 2,8; 3,17; 1 Kor 1,9

31. K: Mi a hatékony elhívás?

F: A hatékony elhívás Isten Lelkének a munkája, mely által meggyőz bennünket bűnünkről és nyomorúságunkról, megvilágosítja értelmünket Krisztus ismeretében és megújítja akaratunkat, meggyőz és képessé tesz arra, hogy Jézus Krisztushoz jöjjünk, akit az evangélium szabadon felkínál.

2Tim 1,9; ApCsel 2,37; 26,18; Ez 36,26; Jn 6,44-45

32. K: Milyen előnyökben részesülnek ebben az életben azok, akiket Isten hatékonyan elhív?

F: Azok, akiket Isten hatékonyan elhív, a megigazulásban, örökbefogadásban és a megszentelődésben részesülnek, és mindazon javakban, amelyek ezeket kísérik vagy ezekből erednek ebben az életben.

Róma 8,30; Ef 1,5; 1 Kor 1,30

33. K: Mi a megigazulás?

F: A megigazulás Isten ingyen kegyelmének egy cselekedete, amelyben megbocsátja minden bűnünket, igaznak fogad el bennünket kizárólag Krisztus nekünk tulajdonított igazságáért, melyet egyedül hit által nyerünk el.

Ef 1,7; 2 Kor 5,21; Róma 5,19; Gal 2,16

34. K: Mi az örökbefogadás?

F: Az örökbefogadás Isten ingyen kegyelmének egy cselekedete, mely által Isten gyermekei közé számláltatunk és Isten gyermekeinek összes kiváltságában részesülünk.

1Jn 3,1; Jn 1,12; Róma 8,17

35. K: Mi a megszentelődés?

F: A megszentelődés Isten ingyen kegyelmének egy cselekedete, amely által teljes valónk megújul Isten képmására, és egyre inkább képessé válunk arra, hogy meghaljunk a bűnnek és éljünk az igazságosságnak.

2Thesz 2,13; Ef 4,24; Róma 8,1

36. K: Melyek azok az előnyök, amelyek ebben az életben a megigazulással, az örökbefogadással és a   megszentelődéssel járnak, illetve belőlük fakadnak?

F: Azok az előnyök, amelyek ebben az életben a megigazulással, örökbefogadással és megszentelődéssel járnak vagy belőlük fakadnak, az Isten szeretete felől való bizonyosság, a lelkiismeret békéje, a Szentlélekben való öröm, a kegyelem növekedése és az abban mindvégig való állhatatosság.

Róma 5,1-2.5; Péld 4,18; 1Jn 5,13

37. K: Milyen előnyökben részesülnek Krisztustól a hívők halálukkor?

F: A hívők lelke halálukkor tökéletessé válik a szentségben és azonnal belép a mennyei dicsőségbe, testük pedig, még mindig Krisztussal egyesülve nyugszik a sírban a feltámadásig.

Zsid 12,23; Fil 1,23; 1Thesz 4,14; Ézs 57,2; Jób 19,26

38. K: Milyen előnyökben részesülnek Krisztustól a hívők a feltámadáskor?

F: A feltámadáskor Isten a hívőket dicsőségben feltámasztja, és az ítélet napján őket nyílvánosan elismeri és felmenti. Tökéletes áldásban részesülnek azáltal, hogy egy örökkévalóságon át teljességben gyönyörködnek Istenben.

1Kor 15,43; Mt 10,32; 1Jn 3,2; 1Thesz 4,17

39. K: Mit kíván Isten az embertől?

F: Isten azt kívánja az embertől, hogy engedelmeskedjen az ő kijelentett akaratának.

Mik 6,8

 40. K: Mit jelentett ki Isten kezdetben az embernek engedelmessége mércéjeként?

F: Isten kezdetben az erkölcsi törvényt jelentette ki az embernek engedelmessége mércéjeként.

Róma 2,14-15

41. K: Hol van összegezve az erkölcsi törvény?

F: Az erkölcsi törvényt összegezve a tízparancsolat foglalja magában.

5Móz 10,4; Mt 19,17

42. K: Mi a tízparancsolat összegzése?

F: A tízparancsolat összegzése az, hogy szeressük az Urat, a mi Istenünket teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes erőnkből és teljes elménkből; és szeressük felebarátunkat, mint magunkat.

Mt 22,37-40

43. K: Mi a tízparancsolat bevezetése?

F: A tízparancsolat bevezetése így hangzik: „Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.”.

2Móz 22,2

44. K: Mit tanít  nekünk a tízparancsolat bevezetése?

F: A tízparancsolat bevezetése azt tanítja nekünk, hogy mivel Isten az Úr, a mi Istenünk és Megváltónk, ezért kötelesek vagyunk megtartani összes parancsolatát.

5Móz 11,1; Lk 1,74-75

45. K: Melyik az első parancsolat?

F: Az első parancsolat ez: „Ne legyen más istened rajtam kívül!”.

46. K: Mit kíván Isten az első parancsolatban?

F: Isten azt kívánja az első parancsolatban, hogy ismerjük meg és ismerjük el őt az egyetlen igaz Istenként, a mi Istenünkként, és ennek megfelelően imádjuk és dicsőítsük őt.

1Krón 28,9; 5Móz 26,17; Mt 4,10

47. K: Mit tilt Isten az első parancsolatban?

F: Isten azt tiltja az első parancsolatban, hogy őt, az igaz Istent megtagadjuk, vagy ne imádjuk és dicsőítsük Istenként és a mi Istenünkként, valamint hogy az imádatot és dicsőséget, ami egyedül őt illeti, másnak adjuk.

Zsolt 14,1; Róma 1,20-21; Zsolt 81,11; Róma 1,25

48. K: Mit tanítanak különösen ezek a szavak, „rajtam kívül”, az első parancsolatban?

F: Ezek a szavak, „rajtam kívül”, az első parancsolatban azt tanítják, hogy Isten, aki mindent lát, észreveszi és utálja azt a bűnt, ha bármilyen más istenünk van.

Zsolt 44,20-21

49. K: Melyik a második parancsolat?

F: A második parancsolat ez: „Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.”.

 50. K: Mit kíván Isten a második parancsolatban?

F: Isten azt kívánja a második parancsolatban, hogy tisztán és egészében fogadjuk el, tartsuk meg és teljesítsük az istentiszteleti rendeléseket, ahogy ő azt előírta Igéjében.

5Móz 32,46; Mt 28,20; 5Móz 12,32

51. K: Mit tilt Isten a második parancsolatban?

F: Isten azt tiltja a második parancsolatban, hogy őt képekkel vagy bármi más – az ő Igéjében nem előírt –  módon tiszteljük.

5Móz 4,15-16; Kol 2,18

52. K: Milyen érvekkel támasztja alá Isten a második parancsolatot?

F: Isten saját szuverenitásával, felettünk való tulajdonjogával és saját dicsősége iránti buzgóságával támasztja alá a második parancsolatot.

Zsolt 95,2-3; 45,11; 2Móz 34,14

53. K: Melyik a harmadik parancsolat?

F: A harmadik parancsolat ez: „Ne mond ki hiába Istenednek, az ÚRnak a nevét, mert nem hagyja az ÚR büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét!”.

54. K: Mit kíván Isten a harmadik parancsolatban?

F: Isten azt kívánja a harmadik parancsolatban, hogy neveit, címeit, tulajdonságait, rendelkezéseit, Igéjét és tetteit szent és tiszteletteljes módon említsük.

Zsolt 29,2; Jel 15,3-4; Préd 5,1; Zsolt 138,2; Jób 36,24

55. K: Mit tilt Isten a harmadik parancsolatban?

F: Isten a harmadik parancsolatban tiltja azoknak a dolgoknak bármiféle meggyalázását vagy helytelen használatát, melyek által ő megismerteti magát.

Mal 2,2

56. K: Mivel támasztja alá Isten a harmadik parancsolatot?

F: Isten azzal támasztja alá a harmadik parancsolatot, hogy noha ezen parancsolat megszegői elkerülhetik az emberektől a büntetést, Isten azonban nem tűri, hogy megmeneküljenek igazságos ítélete alól.

5Móz 28,58-59

57. K: Melyik a negyedik parancsolat?

F: A negyedik parancsolat ez: „Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az ÚR a nyugalom napját.”.

58. K: Mit kíván Isten a negyedik parancsolatban?

F: Isten azt kívánja a negyedik parancsolatban, hogy szenteljük neki az Igéje által megszabott időt, kifejezetten egy teljes napot a hétből, mely legyen az ő szent szombatnapja.

3Móz 19,30; 5Móz 5,12

59. K: A hét melyik napját jelölte ki Isten a heti szombatnapként?

F: A világ kezdetétől fogva Krisztus feltámadásáig, Isten a hét hetedik napját rendelte el heti szombatnapként, a feltámadás óta pedig egészen a világ végéig Isten a hét első napját rendelte el keresztyén szombatnapként.

1Móz 2,3; 2Móz 16,29; Ez 20,12; Róma 14,5-6; Kol 2,16-17; Zsid 4,1-11; ApCsel 20,7; 1Kor 16,2; Jel 1,10

 60. K: Hogyan kell megszentelni a [keresztyén] szombatot?

F: A [keresztyén] szombatot úgy szenteljük meg, hogy teljes időnket az egyéni és nyilvános istentiszteletre szánjuk; megpihenve egész nap még azoktól a világi feladatokból és kikapcsolodásokból is, amelyek más napokon törvényesek [engedélyezettek], kivéve a szükséges és jótékony munkavégzést.

3Móz 23,3; Zsolt 92,1-4; Mt 11,28; Mk 6,31; ApCsel 20,7; Jel 1,16

61. K: Mit tilt Isten a negyedik parancsolatban?

F: Isten a negyedik parancsolatban tiltja az általa megkövetelt feladatok elmúlasztását vagy azok hanyag végrehajtását. Ugyanakkor tiltja azt is, hogy ezt a napot meggyalázzuk lustaságunkkal, vagy már önmagukban is bűnös dolgok elkövetésével, vagy a világi feladatainkkal és kikapcsolódásainkkal kapcsolatos szükségtelen gondolatokkal, szavakkal vagy cselekedetekkel.

3Móz 23,3; 2Móz 20,9-11

62. K: Milyen érvekkel támasztja alá Isten a negyedik parancsolatot?

F: Isten azzal támasztja alá a negyedik parancsolatot, hogy a hét hat napját engedélyezte munkavégzésre, a hetediket saját különleges tulajdonának tekinti. Ezt támasztja alá még saját példájával, és azzal is, hogy megáldotta a szombatnapot.

2Móz 31,15-16; 3Móz 23,3; 2Móz 31,17; 1Móz 2,3

63. K: Melyik az ötödik parancsolat?

F: Az ötödik parancsolat ez: „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked!”.

64. K: Mit kíván Isten az ötödik parancsolatban?

F: Isten azt kívánja az ötödik parancsolatban, hogy a különböző helyzetekben és viszonyokban mindenkinek adjuk meg a tiszteletet, és teljesítsük kötelességeinket mindenki felé, aki elöljárónk, alárendeltünk vagy velünk egyenlő.

Ef 5,21-22; 6,1.5; Róma 13,1; Ef 6,9; Róma 12,10

65. K: Mit tilt Isten az ötödik parancsolatban?

F: Isten azt tiltja az ötödik parancsolatban, hogy a különböző helyzetekben és viszonyokban bárkit megillető tiszteletet vagy feléjük irányuló kötelességeinket elhanyagoljuk, vagy bármit is azok ellen tegyünk.

Róma 13,7-8

66. K: Mivel támasztja alá Isten az ötödik parancsolatot?

F: Isten azzal támasztja alá az ötödik parancsolatot, hogy azoknak, akik azt megtartják, hosszú életet és jólétet ígér (amennyiben ez Isten dicsőségét és az illető javát szolgálja).

Ef 6,2-3

67. K: Melyik a hatodik parancsolat?

F: A hatodik parancsolat ez: „Ne ölj!”.

68. K: Mit kíván Isten a hatodik parancsolatban?

F: Isten a hatodik parancsolatban megkívánja a saját és mások életének védelmére irányuló törvényes igyekezetet.

Ef 5,28-29; Zsolt 82,3-4; Jób 29,13

69. K: Mit tilt Isten a hatodik parancsolatban?

F: Isten tiltja a hatodik parancsolatban az öngyilkosságot és felebarátunk életének igazságtalan kioltását, vagy bármit, ami erre vezetne.

ApCsel 16,28; 1Móz 9,6; Péld 24,11-12

 70. K: Melyik a hetedik parancsolat?

F: A hetedik parancsolat ez: „Ne paráználkodj!”.

71. K: Mit kíván Isten a hetedik parancsolatban?

F: Isten azt kívánja a hetedik parancsolatban, hogy gondolatban, szóban és viselkedésben ügyeljünk saját és felebarátunk tisztaságára.

1Thesz 4,4; Ef 5,11-12; 2Tim 2,22; Kol 4,6; 1Pt 3,2

72. K: Mit tilt Isten a hetedik parancsolatban?

F: Isten a hetedik parancsolatban megtilt minden tisztátalan gondolatot, szót és cselekedetet.

Mt 5,28; Ef 5,3-4

73. K: Melyik a nyolcadik parancsolat?

F: A nyolcadik parancsolat ez: „Ne lopj!”.

74. K: Mit kíván Isten a nyolcadik parancsolatban?

F: Isten azt kívánja a nyolcadik parancsolatban, hogy saját földi javainkat és másokét csak törvényes úton gyarapítsuk.

Róma 12,17; Péld 27,23; 3 Móz 25,35; Fil 2,4

75. K: Mit tilt Isten a nyolcadik parancsolatban?

F: Isten a nyolcadik parancsolatban tilt minden olyan dolgot, ami bárkit igazságtalanul megfoszt vagy megfoszthat földi javaitól.

1Tim 5,8; Péld 28,19; 21,6; Jób 20,19-20

76. K: Melyik a kilencedik parancsolat?

F: A kilencedik parancsolat ez: „Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!”.

77. K: Mit kíván Isten a kilencedik parancsolatban?

F: Isten a kilencedik parancsolatban megkívánja az emberek közötti igazság, valamint saját és felebarátunk jóhírének fenntartását és előmozdítását, kiváltképp a tanúskodásban.

Zak 8,16; 1Pt 3,16; ApCsel 25,10; 3Jn 12; Péld 14,5.25

78. K: Mit tilt Isten a kilencedik parancsolatban?

F: Isten a kilencedik parancsolatban tilt minden olyan dolgot, amely elferdíti az igazságot, illetve rontja a saját vagy felebarátunk hírnevét.

Róma 3,13; Jób 27,5; Zsolt 15,3

79. K: Melyik a tizedik parancsolat?

F: A tizedik parancsolat ez: „Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!”.

 80. K: Mit kíván Isten a tizedik parancsolatban?

F: Isten azt kívánja a tizedik parancsolatban, hogy legyünk teljesen elégedettek saját körülményeinkkel, és helyes és jótékony felfogással viszonyuljunk felebarátunkhoz, és mindenhez, ami az övé.

Zsid 13,5; Róma 12,15; 1Kor 13,4-6

81. K: Mit tilt Isten a tizedik parancsolatban?

F: Isten azt tiltja a tizedik parancsolatban, hogy elégedetlenek legyünk a saját helyzetünkkel, körülményeinkkel, továbbá hogy irigykedjünk vagy szomorkodjunk a felebarátunk szerencséje miatt, valamint tilt minden helytelen vágyódást és érzést bármi iránt, ami a felebarátunkké.

1Kor 10,10; Gal 5,26; Kol 3,5

82. K: Képes-e bárki tökéletesen megtartani Isten parancsolatait?

F: A bűnbeesés óta egyetlen ember sem képes ebben az életben tökéletesen megtartani Isten parancsolatait, ehelyett naponta megszegi azokat gondolatban, szavakban és tettekben.

Préd 7,20; 1Móz 8,21; Jak 3,8; 3,2

83. K: Egyenlő mértékben gonosz a törvény minden áthágása?

F: Néhány bűn önmagában, és a súlyosbítások miatt, gonoszabb Isten előtt, mint más bűnök.

Jn 19,11

84. K: Mit érdemel minden bűn?

F: Minden bűn Isten haragját és átkát érdemli, mind ebben az életben, mind az eljövendőben.

Gal 3,10; Mt 25,41

85. K: Mit kíván Isten tőlünk ahhoz, hogy megmenekülhessünk bűneink miatti jogos haragja és átka alól?

F: Ahhoz, hogy megmenekülhessünk bűneink miatti jogos haragja és átka alól, Isten azt kívánja, hogy higgyünk Jézus Krisztusban, térjünk meg hozzá, és szorgalmasan éljünk az összes külső kegyelmi eszközzel, melyek által Krisztus a megváltást közli velünk.

ApCsel 20,21; Péld 2,1-5

86. K: Mit jelent Jézus Krisztusban hinni?

F: A Jézus Krisztusban való hit egy üdvözítő kegyelem, amely által befogadjuk őt és üdvösségünk végett egyedül rá támaszkodunk, ahogy az evangélium őt felajánlja nekünk.

Zsid 10,39; Jn 1,12; Fil 3,9; Ézs 33,22

87. K: Mi az életre vezető megtérés?

F: Az életre vezető megtérés Isten üdvözítő kegyelme, mely által a bűnös, bűnének valódi súlyosságát meglátva és Isten Krisztusban megnyilvánuló irgalmát megértve, bűnbánó szívvel elsiratja és megutálja bűneit, azokat elhagyva Isten felé fordul, hogy minden szándékával és igyekezetével engedelmességre törekedjék.

ApCsel 11,18; 2,37; Jóel 2,13; Jer 31,18-19; Zsolt 119,59

88. K: Melyek azok a külső eszközök, amelyek által Krisztus a megváltás javait közli velünk?

F: A külső és rendes eszközök, amelyek által Krisztus a megváltás javait közli velünk, a rendelései, különösen az Ige, a sakramentumok és az imádság, amelyek hatékonyan működnek a választottak üdvösségére.

ApCsel 2,41-42

89. K: Hogyan működik hatékonyan az Ige az üdvösségre?

F: Isten Lelke teszi hit által az Ige olvasását, de főként az igehirdetést a bűnösök meggyőzésének és megtérítésének, továbbá a szentségben és örömben való növelésüknek hatékony üdvözítő eszközévé.

Zsolt 19,7; 1Thesz 1,6; Róma 1,16

 90. K: Hogyan kell olvasni és hallgatni az Igét, hogy az hatékonnyá válhasson az üdvösségre?

F: Ahhoz, hogy az Ige hatékonnyá válhasson az üdvösségre, szorgalmasan, felkészülten és imádsággal kell vele foglalkoznunk, hittel és szeretettel kell azt elfogadnunk, szívünkbe kell zárnunk, és alkalmaznunk kell az életünkben.

Péld 8,34; 1Pt 2,1-2; Zsolt 119,18; Zsid 4,2; 2Thesz 2,10; Zsolt 119,11; Jak 1,25

91. K: Hogyan válnak a sákramentumok az üdvösség hatékony eszközeivé?

F: A sákramentumok nem a bennük levő valamiféle erő vagy az őket kiszolgáltató személy kegyessége miatt válnak az üdvösség hatékony eszközeivé, hanem csakis Krisztus áldása, és Lelkének munkálkodása által azokban, akik hittel fogadják őket.

1Kor 3,7; 1Pt 3,21

92. K: Mi a sákramentum?

F: A sákramentum egy olyan szent rendelés, melyet Krisztus szerzett, és amelyben érzékelhető jelek által Krisztus és az új szövetség javai ábrázolódnak ki, azok pecsételtetnek meg és azokat alkalmazza a Lélek a hívőkre.

1Móz 17,10; Róma 4,11

93. K: Melyek az Újszövetség sakramentumai?

F: Az Újszövetség sákramentumai a keresztség és az úrvacsora.

Mk 16,16; 1Kor 11,23

94. K: Mi a keresztség?

F: A keresztség egy sákramentum, amelyben az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében történő vízzel való megmosatás jelzi és megpecsételi a Krisztusba való beoltatásunkat, a kegyelmi szövetség javaiban való részesedésünket és azt, hogy az Úrhoz tartozunk.

Mt 28,19; Róma 6,3-4

95. K: Kinek kell kiszolgáltatni a keresztséget?

F: A keresztséget nem szabad kiszolgáltatni senkinek, aki nem tartozik a látható egyházhoz, egészen addig, amíg meg nem vallja nyilvánosan a Krisztusba vetett hitét és a felé való engedelmességét. Azonban a látható egyház tagjainak a gyerekeit meg kell keresztelni.

ApCsel 2,41; Mk 16,16; Kol 2,11-12; 1Pt 3,21; Róma 6,3-5

96. K: Mi az úrvacsora?

F: Az úrvacsora egy sakramentum, amelyben Krisztus rendelése szerint, a kenyér és a bor kiszolgáltatása és vétele révén, Krisztus halála jelenik meg. Azok, akik méltón veszik magukhoz, nem testileg, érzékelhetően, hanem hit által részesülnek az ő testében és vérében és halálának minden hasznában, lelki táplálásukra és a kegyelemben való növekedésükre.

Lk 22,19-20; 1 Kor 10,16

97. K: Mi szükséges ahhoz, hogy valaki méltón vegye magához az úrvacsorát?

F: Ahhoz, hogy valaki méltón vegye magához az úrvacsorát, szükséges, hogy megvizsgálja magát, megbecsüli-e az Úr testét, hite belőle táplálkozik-e, bűnbánóan jön-e, készen van-e a szeretetre és az engedelmességre, nehogy, méltatlanul úrvacsorázva, ítéletet egyen és igyon önmagának.

1Kor 11,28-29; 2Kor 13,5; 1Kor 11,31; 1Kor 11,18.20; 1Kor 5,8; 1Kor 11,27

98. K: Mi az imádság?

F: Az imádság kívánságaink felemelése Isten elé olyan dolgokért, amelyek összeegyeztethetők az ő akaratával. Ezt Krisztus nevében, bűneink megvallásával és jótéteményeiért való hálaadással tesszük.

Zsolt 62,8; Róma 8,27; Jn 16,23; Dán 9,4; Fil 4,6

99. K: Milyen mintát adott Isten arra nézve, hogy hogyan imádkozzunk?

F: Isten teljes Igéje hasznos arra, hogy eligazítson az imádkozásban, de különleges mintát az az imádkozási forma ad, melyet Krisztus tanított tanítványainak, közismert nevén az Úr imádsága [a Miatyánk].

1Jn 5,14; Mt 6,9

 100. K: Mit tanít nekünk a Miatyánk bevezetése?

F: A Miatyánk bevezetése –„Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy” – azt tanítja nekünk, hogy szent tisztelettel és bizalommal közeledjünk Istenhez, mint gyermekek egy olyan apához, aki képes és kész segíteni nekünk. Azt is tanítja, hogy imádkozzunk másokkal együtt és másokért.

Ézs 64,9; Lk 11,13; Róma 8,15; Ef 6,18

101. K: Miért imádkozunk az első kérésben?

F: Az első kérésben – „szenteltessék meg a te neved” – azért imádkozunk, hogy Isten tegyen minket és másokat képessé arra, hogy mindenben, mely által megismerteti magát, dicsőítsük őt, és hogy tegyen mindent a saját dicsőségére.

Zsolt 67,1-3; Róma 11,36

102. K: Miért imádkozunk a második kérésben?

F: A második kérésben – „jöjjön el a te országod” – azért imádkozunk, hogy a Sátán országa leromboltassék, és hogy a kegyelem országa terjedjen, saját magunk és mások bemehessünk abba és bent is tartassunk, valamint hogy Isten dicsőséges országa mihamarabb eljöjjön.

Zsolt 68,1; Zsolt 51,18; 2 Thesz 3,1; Róma 10,1; Jel 22,20

103. K: Miért imádkozunk a harmadik kérésben?

F: A harmadik kérésben – „legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” – azért imádkozunk, hogy Isten az ő kegyelme által tegyen bennünket képesekké és hajlandókká arra, hogy megismerjük az ő akaratát, engedelmeskedjünk és alárendeljük magunkat annak minden dologban, ahogy az angyalok teszik azt a mennyben.  

Zsolt 119,34-36; ApCsel 21,14; Zsolt 103,20-22

104. K: Miért imádkozunk a negyedik kérésben?

F: A negyedik kérésben – „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” – azért imádkozunk, hogy Isten ingyenes ajándékaként megfelelő mértékben és az ő áldásával részesüljünk ezen élet jó dolgaiból.

Péld 30,8; Zsolt 90,17

105. K: Miért imádkozunk az ötödik kérésben?

F: Az ötödik kérésben – „és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” – azért imádkozunk, hogy Isten Krisztusért ingyen bocsássa meg összes bűnünket. Erre bátorítást is kapunk, mivel az ő kegyelme képessé tesz bennünket arra, hogy szívünkből megbocsássunk egymásnak.  

Zsolt 51,1; Mt 6,14

106. K: Miért imádkozunk a hatodik kérésben?

F: A hatodik kérésben – „és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól” – azért imádkozunk, hogy Isten vagy ne engedje, hogy a bűn megkísértsen, vagy támogasson és szabadítson meg, ha kísértésbe estünk.

Mt 26,41; Zsolt 19,13; Zsolt 51,10-12

107. K: Mit tanít nekünk a Miatyánk befejezése?

F: A Miatyánk befejezése – „mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.” – azt tanítja nekünk, hogy az imádkozásban csak Istentől várjuk a bátorítást, őt dicsérjük, és neki tulajdonítsuk az uralmat, hatalmat és dicsőséget. Az imameghallgatás felőli vágyunk és bizonyosságunk bizonyítékául azt mondjuk, Ámen.

Dán 9,18-19; 1Krón 29,11.13; Jel 22,20

 

Vissza a lap elejére